Kála

    Egy kisebb tortácska készült a minap, a rettegett igazi puncstorta. (Nem az a mindent bele verzió sajnos.) Azért sajnos, mert nekem még sosem sikerült igazán. De lenjoz-t olvasgatva, ő így írt róla az egyik bejegyzés alatt (a Marcipán címűnél):  [...] ha a tradicionális puncstortát szeretnéd készíteni ,akkor az összekockázott piskótakockákat gyenge szálerős cukorsziruppal forrázod le ,amit rummal és vaníliás cukorral, egy citrom héjával és levével valamint, kandírozott narancshéjjal , mazsolával tuningolsz fel :) Az átitatott piskótákat baracklekvárral megkent két tortalap közé töltöd tortakarikában,majd préseld le . [...]

    Oké, legyen. Magasabb tésztát sütöttem, mert ugye itt nem emeli meg a krém vastagsága. Alul-felül levágtam egy leheletvékony lapot, és körbevágtam az oldalát úgy, hogy egyben maradjon a karika. (Néha más tortáknál is alkalmazom, így egyenes marad az oldala, nem kell vajkrémezni.) A többi tésztát nagyobb darabokra vágtam, téptem, ahogy esett, hogy amorf legyen. 2 dl víz és 15 dkg cukor keverékéből szálerős szirupot főztem, azaz amikor már nem habzik, és egy cseppet a két ujjad közé kapva szálat tudsz húzni, ami nem szakad el (forró!! :D ). Na itt ment bele a vaníliás cukor, a narancs héja, leve, egy citrom héja. Mazsolától eltekintettem, viszont tettem hozzá piros ételfestéket, hogy rózsás legyen.

    Amiben sült a tészta, abban raktam össze. Alsó lap, tésztakarima, baracklekvár, a sziruppal összeforgatott tésztadarabok, a felső tésztalap, aminek az alját szintén áthúztam lekvárral. aztán rá  egy kisebb jénai tányér, arra teli befőttes üveg, és ment a hűtőbe pár órára. Szemesebbek észrevehették, hogy valamit nagyon csúnyán kifelejtettem. Az alapvetőt. A rumot. :DD Ez már csak akkor villant be, mikor marcival vontam. Hát akkor ez egy narancs-puncs-torta, van ilyen. Most már. :D 

    A felületét is lekvárral kentem át, hogy tapadjon a bevonat.

    

    Az alap egy márványosra gyúrt marci lett, rajta három szál kálával, amit profi cuccok nélkül úgy értem el, hogy kartonból hajtottam egy tölcsért, amit bevontam alufóliával. Kerestem egy szívecske képet a neten, a leghasonlóbbat a Kálánál használthoz, majd a tölcsér méretéhez igazítva átrajzoltam, kivágtam, ez lett a sablonom. Gyúrtam be kevés halványsárga masszát, és előkészítettem némi feloldott zöld festéket.

    A bibével kezdtem. Kicsi darab sárga masszából kis kolbászkát sodortam, vékonyan benedvesítettem, és kristálycukorba forgattam, kezem ügyébe félretettem.

     Fehér marcipánból kivágtam a szív formát, a széleket két ujjam közt elvékonyítottam, majd az alufóliás kúp hegyét a szív két dombjának találkozásához illesztve, rásimítottam a szív egyik dombját a kúp hegyére. Kicsit benedvesítettem, és ráhajtottam a másik dombot is. Az ujjam hegyével minden élt visszahajtogattam kicsit, mint ahogyan a rózsa szirmát szokás, és nagyon óvatosan belefordítottam a fagylaltozó-tartásba állított bal kezembe. ( nem tudom másképp leírni! :D ) Vékony ecsettel zöld vonalkákat húztam belülre, majd a bibét megfogva, az alját épphogy beleérintve vízbe, nagyon óvatosan a közepébe nyomtam. Az egész mehetett a tojástartóba szikkadni egy kicsit. Na ezt háromszor. Nagyon élveztem, annyira jó látni, hogy szépen alakul! :)) Utána már egyszerű volt szárakat sodorni neki, és egymás mellé rendezni a tortára kissé féloldalasan, hogy legyen a gyertyának is hely.

    Ez lett a végeredmény: