Kála

    Egy kisebb tortácska készült a minap, a rettegett igazi puncstorta. (Nem az a mindent bele verzió sajnos.) Azért sajnos, mert nekem még sosem sikerült igazán. De lenjoz-t olvasgatva, ő így írt róla az egyik bejegyzés alatt (a Marcipán címűnél):  [...] ha a tradicionális puncstortát szeretnéd készíteni ,akkor az összekockázott piskótakockákat gyenge szálerős cukorsziruppal forrázod le ,amit rummal és vaníliás cukorral, egy citrom héjával és levével valamint, kandírozott narancshéjjal , mazsolával tuningolsz fel :) Az átitatott piskótákat baracklekvárral megkent két tortalap közé töltöd tortakarikában,majd préseld le . [...]
    Oké, legyen. Magasabb tésztát sütöttem, mert ugye itt nem emeli meg a krém vastagsága. Alul-felül levágtam egy leheletvékony lapot, és körbevágtam az oldalát úgy, hogy egyben maradjon a karika. (Néha más tortáknál is alkalmazom, így egyenes marad az oldala, nem kell vajkrémezni.) A többi tésztát nagyobb darabokra vágtam, téptem, ahogy esett, hogy amorf legyen. 2 dl víz és 15 dkg cukor keverékéből szálerős szirupot főztem, azaz amikor már nem habzik, és egy cseppet a két ujjad közé kapva szálat tudsz húzni, ami nem szakad el (forró!! :D ). Na itt ment bele a vaníliás cukor, a narancs héja, leve, egy citrom héja. Mazsolától eltekintettem, viszont tettem hozzá piros ételfestéket, hogy rózsás legyen.

    Amiben sült a tészta, abban raktam össze. Alsó lap, tésztakarima, baracklekvár, a sziruppal összeforgatott tésztadarabok, a felső tésztalap, aminek az alját szintén áthúztam lekvárral. aztán rá  egy kisebb jénai tányér, arra teli befőttes üveg, és ment a hűtőbe pár órára. Szemesebbek észrevehették, hogy valamit nagyon csúnyán kifelejtettem. Az alapvetőt. A rumot. :DD Ez már csak akkor villant be, mikor marcival vontam. Hát akkor ez egy narancs-puncs-torta, van ilyen. Most már. :D 
    A felületét is lekvárral kentem át, hogy tapadjon a bevonat.
    
    Az alap egy márványosra gyúrt marci lett, rajta három szál kálával, amit profi cuccok nélkül úgy értem el, hogy kartonból hajtottam egy tölcsért, amit bevontam alufóliával. Kerestem egy szívecske képet a neten, a leghasonlóbbat a Kálánál használthoz, majd a tölcsér méretéhez igazítva átrajzoltam, kivágtam, ez lett a sablonom. Gyúrtam be kevés halványsárga masszát, és előkészítettem némi feloldott zöld festéket.

    A bibével kezdtem. Kicsi darab sárga masszából kis kolbászkát sodortam, vékonyan benedvesítettem, és kristálycukorba forgattam, kezem ügyébe félretettem.
     Fehér marcipánból kivágtam a szív formát, a széleket két ujjam közt elvékonyítottam, majd az alufóliás kúp hegyét a szív két dombjának találkozásához illesztve, rásimítottam a szív egyik dombját a kúp hegyére. Kicsit benedvesítettem, és ráhajtottam a másik dombot is. Az ujjam hegyével minden élt visszahajtogattam kicsit, mint ahogyan a rózsa szirmát szokás, és nagyon óvatosan belefordítottam a fagylaltozó-tartásba állított bal kezembe. ( nem tudom másképp leírni! :D ) Vékony ecsettel zöld vonalkákat húztam belülre, majd a bibét megfogva, az alját épphogy beleérintve vízbe, nagyon óvatosan a közepébe nyomtam. Az egész mehetett a tojástartóba szikkadni egy kicsit. Na ezt háromszor. Nagyon élveztem, annyira jó látni, hogy szépen alakul! :)) Utána már egyszerű volt szárakat sodorni neki, és egymás mellé rendezni a tortára kissé féloldalasan, hogy legyen a gyertyának is hely.

    Ez lett a végeredmény: 




    

Megjegyzések

  1. Gratulálok a tortához és a történethez, nagyon jó volt olvasni, szinte láttam magam előtt a történetet ..... :)

    VálaszTörlés
  2. Nagyon szépek lettek a kálák, nekem legutóbb a tölcséres szárítás eszembe sem jutott (kicst lapultak is szegény virágok)! ...és most annyira, de annyira szívesen ennék puncstortát!

    VálaszTörlés
  3. Nagyon szépek lettek profi kiszúró használata nélkül is, és biztosan finom volt azért a rumtalan torta így is! :-)

    VálaszTörlés
  4. Köszönöm, aranyosak vagytok! :) A hírek szerint megállta a helyét, szóval örülök azért! :D

    VálaszTörlés
  5. Van is miért örülnöd, hiszen gyönyörűek a kálák ! Ugye tudod, h a Mami kedvenc virága ... volt ?

    VálaszTörlés
  6. Ezt nem tudtam, de akkor azért lett ilyen szép, mert Ő vezette a kezem! :)) Minden egyes tészta és krém az Ő emlékének szól, ugye tudod? Ő volt a mestere, az Ő ízeit keresem azóta is. :)

    VálaszTörlés
  7. Megható, amit írtál. Köszönöm :)

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése