Teakert beindította a fantáziámat. Szörnyű ez a nő, folyton belemászik az ember féltve őrzött, kis édes titkaiba! :D Félcsuklóval lazán beposztolta kedvenc gyerekkori nyalánkságomat, a túrógombóc morzsát tejföllel! :)
Odáig fajult ez nálam, hogy amikor már ügyes nagylányként kezelhettem a gázt, akkor anyámnak kifogyhatatlan készletének kellett lennie zsemlemorzsából és cukorból! :D Ó, de hányszor égettem oda, vagy hagytam tök szárazon, hogy felmarta a szájpadlásomat, de faltam, mintha az életem múlna rajta! :))
Végtelenül szerettem a nasikat, és mivel sosem voltam az a kecses fajta, anyám próbált jó útra téríteni, de nem sok sikerrel. "Édes lányom, ha ez így megy tovább, akkora leszel, mint egy ház!!" Bejött...
Valahol drága jó nagymamim a ludas az ügyben. Majdnem minden hétvégén ott aludtam náluk, és persze rendszeresen sütött valami észbontó finomságot vacsi utánra. Ami kötelezően fél hatkor volt. Aztán már alvásra készen, megpancsizva együtt nézve a TV-macit, persze csimpaszka beindult, mami meg a spejzajtó felé vette az irányt. Vagy almát nasiztunk, vagy narancsot (micsoda ritkaság volt ez akkor), vagy valamelyik eltett befőttjét kezdtük meg, illetve a kedvencem, a sebtiben kevert főzés nélküli mogyorós krém (Aranka) került elő.
Ez odáig fejlődött, hogy nem telhetett el nap valami nasi nélkül. Ha anyám nem és nem volt hajlandó rá, megoldottam! :) A kamrában fellelhető alapanyagokból kivétel nélkül minden párosítást kipróbáltam, néha persze a legvadabb dolgokba is belementem, hátha...(azt hiszem a legdurvább a májkrémes kenyér szilvalekvárral).
Sima reci: végy egy kistálat, bele kókuszreszelék, cukor és tejpor. Nyami. (felkészülés a másnapi tejporveszteség miatti háborúra)
Ugyanez kakaóporral. Hmmm...
Vagy ha mardos a lelkiismeret a torkosságod miatt, pár csepp tejjel tedd gyúrhatóvá, alkoss kis gömböket, néhányat hempergess kókuszba, és tedd ki anyucinak reggelre mea culpa gyanánt.
Vagy végy egy tojást, válaszd ketté. Ha mindkét összetevőből fele-fele megy ide-oda, az sem baj. Egyikbe cukor, picuri liszt, kakaópor, másikat verd fel, kavard össze, nyalakodd el... (reggeli tülekedés a trón körül)
A durva az, hogy ez nem holmi múlandó gyerekkori, kinőhető bigyusz, ez maradandó.
Olyannyira, hogy gyerkőceimet is sikerült megfertőznöm vele, és szánom-bánom, de mi tagadás, élvezem az esti közös nasikat. Persze amerikanizáció meg minden, szóval most már beficcen a bögrés 2 perces (ami lényegében ugyanaz, mint az egytojásos keverésem, csak bögrében mikrózva), meg az instant kakaópor kanállal, nutella kanállal, meg apa rohanása az éjjel-nappaliba fagyiért... (vagy csokiért, vagy nápolyiért, vagy ami van, csak édes legyen)
Szóval Drága Tea, így tovább, ne hagyd abba! :D
ui.: hogy az erkölcsi mondanivaló is itt legyen: utána szigorúan mars fogat mosni!! :D
Azért hallod neked sem kell hülyeségért a szomszédba menni!:DD Májkrémes-szilvalekváros kenyér...Egy volt osztálytársam a szalonnás-szilvalekváros kenyérre esküdött! Egyébként írhatnál máskor is ilyen kis szösszeneteket a sok torta poszt közé! Én a helyedben belevetném magam kissé az írásba, mert jól áll neked!)) Pl. gondolatok a reggeli bundáskenyér körül, anya-lánya nasi dumák, mizéria hétvégi ebéddel..hogy csak tippeket adva megint belemásszak a fejedbe...ja és ez egyébként is Dina világa..tehát full belefér az is, hogy Dina hogy látja a világot!))
VálaszTörlésSzomszédba nem kellett menni, jött az magától is! :D Legkedvesebb, azóta is igazi barátnőm ugyanis mellettünk lakott, ha minket összeengedtek...jajjj...na tudnék mesélni! :)) Azaz fogok is, és Drága Tea most nem ültettél, most beleláttál, hisz pont ezen agyaltam, hogy ez itt az én felületem, igenis belecsempészek néha valami közelebbit is, hadd röhögjön, vagy fintorogjon más is esendő lényemen. No, majd alakul ám ez, amint kicsit elengedem magam. :))
VálaszTörlésEZ az Diiiiiinnnnnaaa.................imádollak..............írj kérlek írj!!!! :>)
VálaszTörlés