Zsuzsi csók

   Azon filóztam, hogy átültetem ide a kis receptjeimet. Igen, van egy kis keményfedeles füzetkém, ahová gyűjtögettem a különböző bevált sütirecepteket. Van olyan oldal, ami kijár, olyan is ami alig olvasható, kis széljegyzetek, zsírfoltok, csokimaszat, ahogy az kell. A legtöbb reci a nagymamám, anyukám kis firkált cetlijeiről van, aztán még úgy tíz-egynéhány éve Ákos is hozott nekem egy kis füzetet, az ő nagyijának gyűjtéséből. Egyszer meguntam a sok cetlit, kiírtam füzetbe. Nem mindet próbáltam ki, vagy ha igen, nem mindegyik jött be. Ami jó, azt kis szívecskével jelöltük, ami meg szuper, azt kettővel. :) 
    Most átmentem ide, akármi történjék, meglegyen eggyel több helyen. (leöntjük, felgyullad, eltépődik, ezer millió ok miatt féltem.) Kép nélküliek, hisz most nem fogom mindet megcsinálni, csak hogy fotó is legyen, majd szép sorban hozzáfűzöm, ha majd lesz az is. 

Az első a Zsuzsi csóknak nevezett sütés nélküli finomság. Két szívecskés. Ákos anyukája készítette mindig családi eseményekre, úgy 3-4-szeres mennyiségben, de mindig kevés lett. :)

25 dkg porcukor
2 evőkanál kakaó
2 egész tojás
1 kocka margarin, vagy 20 dkg vaj
25 dkg apróra tört keksz
1 marék vágott dió
rumaroma

A cukrot, kakaót és tojásokat lassú tűzön kézi habverővel folyamatosan keverve forrásig főzzük (ne legyen rántotta...), tűzről levéve hűlésig keverjük, a margarint is beledolgozzuk. A kekszet és a diót együtt ki szoktam önteni a pultra, és nyújtófával hengerelem, nyomorgatom darabosra, így a dió ízét kissé átveszi a keksz. A masszához adom, bele egy fél üvegcse rumaroma, majd két kiskanál segítségével diónyi halmokat sorakoztatok sütőpapíros tálcára. A tetejét is letakarom csak úgy lazán, mert most megy a szekrény tetejére 3-4 napra. Ez szigorú szabály, mert kissé szikkadnia kell, kívül roppanós, belül omlós kis golyóbisok lesznek.

Megjegyzések