Sushi / Édes sushi

Kisfiam szülinapját tartottuk, és nálunk már kezdenek hagyománnyá válni a szürreális konyhai attrakciók. Legalábbis jókat szórakoznak rajta, és újra-meg újra kérik. Idén az egyik ilyen a sushi volt. Sokat filóztam a megoldáson, videót is láttam egy egyszerűről, de az nem jött be, mi az igazi, fekete kis tekercseket szerettük volna.


 Akkor gondolkodtam a gyümölcsbőrön, a melóbeli tapasztalatokból kiindulva lekvárból is kitűnően megoldható, rövidebb idő alatt. (Néhány - emiatt leselejtezésre kerülő - buktából kijut a sűrű kajszilekvár, ami tenyérnyi rugalmas lemezekké szikkad a sütőben.) De ezt a lehetőséget elvetettem, ismerve magamat, és hogy nem csak ezt terveztem megvalósítani. Végül a palacsinta mellett döntöttünk, az lapos, tekerhető, rugalmas, és nem mellesleg imádjuk. 


Édes sushi

Tészta

2 db tojás
25 dkg liszt
1 ek holland kakaópor
nagy csipet só
1 ek cukor
2 dl tej
ásványvíz
kék, vagy lila ételfesték

A hozzávalókból a szokásos módon palacsintatésztát keverünk annyi ásványvízzel, amennyit felvesz, miközben az ételfestékkel feketévé varázsoljuk. Zölddel is működik, vagy el is hagyható, a sötétbarna is elmegy algának. ;)

Tejberizs

40 dkg rizs
8 dl tej
4 ek cukor
1 evőkanál vaníliás pudingpor

Összekevertem egy lábasban, alsó lángon lefedve ott hagytam jó negyed órát, majd átkevertem úgy, hogy megszórtam az egy evőkanál pudingporral, és tűz nélkül, lefedve hagytam még 15 percet. Szépen összeállt. Szabad durván keverni, sőt, kissé megtörve jobb a ragacsossága.



Gyümölcs nálunk banán, eper és narancs volt, mind vékony, egy centis csíkokra vágva. A kiterített pacsi közepére arasznyi szélességben rizst terítünk laposra nyomkodva, közepére a gyümicsíkok hosszában, majd feltekerjük úgy, hogy lehetőleg a rizs körbevegye a tölteléket. A kész tekercseket pár órára hűtőbe tesszük, dermedés után szeleteljük. Én 4 felé vágtam őket. Összesen 7 pacsit sikerült betöltenem ezzel a rizsmennyiséggel, a többit lekvárral elmajszoltuk. Szerintem nem lesz gond ez sehol. :)


Édes sushi maki hadsereg. :)) Sem a méretük, sem a vastagságuk nem tökéletes, de azért büszke vagyok, mindenkinek nagyon tetszett! :) A gyerkőcök habzsolták, szörnyen élvezték, hogy "nyershalevőt" játszhatnak. :D

Megjegyzések

  1. Isten éltesse a kisfiadat, élethű édes sushikkal lepted meg! Remélem ehető pálcák is voltak hozzá...;-DDD Hogy álltok egyébként az igazi sushival? Én nemrég megkóstoltam a Trófeában és finomnak találtam pedig nagyon viszolyogtam előtte...:))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Tudtommal a jelen lévők közül még senki nem barátkozott a dologgal, én egyszer haraptam egy hasonlót, de olyannyira távol áll tőlem ízben és állagban, hogy alig bírtam lenyelni, nagy önuralom kellett hozzá. Elég illetlen lett volna szalvétába köpni! :D Szóval ennél tovább, hogy leutánzom, nem megyek, köszi. :)))

      Törlés
  2. Jól "beetetted" a gyerkőcöket! Szuper megvalósítás;)

    VálaszTörlés
  3. De ügyesen megcsináltad! Még Én sem ettem igazi sushit de nem is vágyom rá :) A kisfiadnak Boldog szülinapot :)

    VálaszTörlés
  4. Isten éltesse a nagyfiút! :) Nagyon jól néznek ki és szuper ötlet volt a palacsinta, bár kétségkívül macerásabb, mintha lekvárt sütöttél volna. ;)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ez komoly? Én meg pont attól féltem, hogy azt bizony elfuserálom. Pacsit meg úgyis csukott szemmel is már, így abban bíztam. Na, legközelebb lekvározok, sötét, kék vagy fekete gyümikkel, ahogy mondtad. :))

      Törlés
  5. Nagyon ötletes!:) Boldog szülinapot a kisfiadnak!

    VálaszTörlés
  6. Már vártam az új ötletet, és nem csalódtam Benned!
    Boldog szülinapot!

    Micsoda professzionális kinézetű lett a blogod! :-)

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése