Szilvás fahéjas cobbler / Plum cobbler with cinammon


A minap újra Juci blogján jártam, miután kilelkendeztem magam az arckönyves fotói alatt. Egyszerűen csodás a csajszi, őrült jó sütikkel jön elő mindig.  Ettől behidaltam. Szilvás cobbler! Rendesen érezni véltem az illatokat, és már akkor elindult a nyálelválasztásom! :)

Rengeteg cobbler és crumble (ugyanez, csak morzsás tésztával) kering közkézen, de eddig nem éreztem ezt a sürgetést, nem telepedett ennyire meg az a hiányérzet, ami a kóstolás hiányából volt való.

Pont érik a szilva! ;) Essünk is neki!

Cobbler

50 dkg szilva
1 alma
1 körte (vagy keményebb húsú barack, vagy szeder, vagy aki amivel szereti)
fahéj 
keményítő (itt vaníliás puding)
2 evőkanál cukor

A gyümölcsöket megmossuk, magtalanítjuk (kiszilvázzuk a magot...) felszeleteljük. Kiolajozott, liszttel halványan szórt pitesütő formába, vagy jelen esetben fémnyelű serpenyőbe halmozzuk. Én a tetejére tettem a keményebb gyümiket, így a szilva nem nagyon látszik, de sok-sok bele lett tömködve. Rászórjuk a cukrot, fahéjat, és bő egy evőkanálnyi keményítőt (vaníliás pudingport).


Eztán jöhet a korona. Kevés lisztem volt, csak 12 dkg, így 10 dekányi darált keksszel helyettesítettem az első körben (azóta újráztunk már).

25 dkg liszt
csipet só
1 sütőpor
5 dkg barna cukor
1 tojás
10 dkg olvasztott vaj
1,5 dl tejszín
vanília (esszencia vagy cukor, netán a rúd magjai)

Ezt nem túlkeverve összeállítjuk, és kis galuskákkal beborítjuk a gyümölcsöket. Nem baj, ha nem érnek össze, majd szépen összenőnek. Újra megszórjuk kevés cukorral és fahéjjal, csak az érzés kedvéért. A tészta alatt látszik a keményítő itt-ott.


Aztán előmelegített sütőbe dugjuk, és pirulásig sütjük, szép lassan, hogy a gyümölcsnek legyen ideje szottyosodni, a keményítőnek sűríteni, tésztának pirulni, illatoknak áradni, családnak izgulni. Nálam 170°C-on volt kb. 35 perc.


Voilá! Így már sokkal jobban néz ki, nem? :) Húúú, kanalat ide MOST!


Meg villát is, kézzel csak nem tolom arcba! Nagyon - mit nagyon? istenien - finom! Aki kicsit is csípte a szilvásgombóc töltelékét, az ki ne hagyja az életéből! :)

Kicsivel később elégedetten láttam, hogy nem csak engem varázsolt el:


A kedvenceim az ujjnyomocskák, mert a szirup az alján tényleg ellenállhatatlan! :)


Megjegyzések

  1. Már csak ilyen üres, tisztára nyalogatott tányér van? - mert ha esetleg nem, már indulok is....;-)

    VálaszTörlés
  2. Ugye, hogy ugye....néha a legegyszerűbb dolgok a legek nálunk is. Az utolsó kép mindent visz :)

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése