Visegrádi Palotajátékok, Lili születésnapján


Lili már nagy, erős jellem, határozottan tini. Születésnapjára nem kért tortát, vagy gyerekzsúrt. Pedig már kiválasztottam a témát, megvoltak a tervek, ám ahogy kezdett formát ölteni, mit is szeretne, egyre jobban tetszett az ötlet. A néptánc mellett nemrégiben íjászkodni kezdett hatalmas lelkesedéssel, olyannyira, hogy öccsét, Bendegúzt is "megfertőzte" vele. Éreztem, tudtam én, hogy tetszeni fog nekik, eddig bármikor esélyük nyílt lovagolni, íjászatot kipróbálni, mindig csillogó szemekkel meséltek róla. Így volt ez a Hajógyári szigeten, Bösztörpusztán, Solt-Révbérpusztán, a Múzeumok éjszakáján is, amikor a helyi római kőtár területén összegyűltek az íjászok.

Most Visegrádra látogattunk, ahol a 30. Visegrádi Palotajátékok keretében az edzővel felvonultak a Mezőföldi Sólymok is. Köztük mindkét fiókám. Büszke, büszke! :)

Korán reggel indultunk, hogy időben odaérjünk. Budapest után bevettük magunkat a hegyek közé, szerpentineken kocsikázva haladtunk a cél felé. Jaj, olyan szép volt! Imádom a hangulatát, friss, harsogó, madárfüttyös környezet. Rengeteg homályos fotó jelzi szorgalmamat, eddig eredmény nélkül, de sebaj, nekem élmény volt. :D


A városba érve a kempingben vártak minket. Szorgos kezek már korán reggel bőrdíszművekkel játszadoznak. :)



Mivel korán érkeztünk, csatangoltunk is kicsit. Bendi kérésére megörökítettük a hajnali harmatot a kemping csúszdáján. :)



Lesétáltunk a partra is. Jó, hogy nem hagytuk ki.







Ez egy 3-4 milliméteres kis apróság volt, közepén harmatcseppel. 


 

A visegrádi Nessy :D

Visszatérve a kempingbe a csapat beöltözött és felfegyverkezett, majd rohamtempóban szaladtunk a felvonulás kezdőhelyére.





A felvonulás hatalmas volt, jöttek az ország minden tájáról, sőt, jöttek németek, lengyelek, csehek, olaszok teljes udvartartással, királyokkal az élen, harcosokkal, bolondokkal, mutatványosokkal, dobosokkal, lovagokkal, íjászokkal, igazán élvezetes volt. :) Sokan közülük önfeledten nevettek, viccelődtek, énekeltek, jelenetet rendeztek szerepük szerint. 













A királyi pár, Károly Róbert, és kedvese, Erzsébet királyné.

























Itt jönnek a kis sólymok :))








Itt már majdnem a célnál vagyunk, végül bevonultak a lovagi torna színhelyére, és Károly Róbert király mellé telepedve páholyból nézhették végig az előadást. :)

A műsor végeztével visszatértünk a kempingbe, szép egyenes sorban vonulva, mögöttük az edző folyamatosan vezényelve őket, miközben sűrűn fújta kürtjét, hogy utat vágjunk a vásári forgatagban. Mosolyogva hallgattuk a felcsattanó, halk vezényszavakat: "Lili! Másik kézbe az íj! Gergő! Tartsd a sort! Bőbe! Egy íj távolság! Ne lógj ki! Tartsd a lépést! Törj utat! Haladjunk!" Végig, egészen a kempingig. Ott aztán nagy dicséret várta őket, és egy kedves gesztus: a csapat körbeállta Lilit, vállára tették a kezüket, és felköszöntötték: Huj, huj, hajrá! :)

Civilbe öltözve aztán bevettük magunkat a középkori vásárba. Ó, nekem Dáriusz kincse sem lett volna elég, annyi, de annyi gyönyörű holmi, kézműves portéka várta a nagyérdeműt! Közben pedig egy-egy beöltözött csapat tartott rögtönzött kiselőadást a tömeg közepén, hűen hozva a középkori hangulatot. Volt ott minden, gyönyörű lenvászon ruhák, igazi, kézműves cipők, ásványok, figurák, kézzel készült szappanok, sajtok, különleges sörök, édességek, ékszerek, hangszerek, fegyverek, öröm volt nézni. Az első hely, ahol muszáj volt lassítani, az egy édességes bódé volt. Hihetetlen mi? ;) Ráadásul marcipános bódé. Mivel a vásárokban megszokott színes kókusztekercs látszott elől, először meg sem akartam állni. De bökte a csőröm a marcipán felirat. Bevallom szkeptikus voltam. Apró kóstoló falatkát kaptunk, simán rákészültem az avas cukormasszára, amit ilyenkor vár az ember sima vásárokon. Mekkorát csalódtam! Persze pozitívan. Tényleg, valódi csemegemarcipán volt, és nem is akármilyen! Ah, ezt próbáljátok ki, ha belebotlotok, ők a Netti Fondant néven futó kis csapat, Érdről. 


A tekercsek mellett apró mignonok sokasága állt halomban. Mint kiderült, nem süteményt, hanem különböző ízesítésű marcipánt rejtenek a fondantburkok. Szívem szerint mindet megkóstoltam volna, de most csak kettőt választottunk.


Karamellás marcipán bronzcsokival és joghurtos epres marcipán cukorgyönggyel. Mindkettő igazi ízbomba volt, rajtuk érezhetően házi fondant, omlós, finom, és egyáltalán nem túl édes.  Ó, már most hiányzik! :D


A vásárról több fotó nem készült, teljesen lekötött, hogy igyam a látványt, hogy mindenkinek kerítsünk szíve szerinti vásárfiát. Közben véradásra is volt lehetőség, amit nem hagyhattam ki. Bár a nyomát még mindig viselem, szép zöldeslila folt formájában, de simán megérte, ha ezzel segíthetek valakin. Jó volt látni, hogy nem vagyok ezzel egyedül, folyamatosan ültek a véradó székekben.

Míg rám vártak, ők pihengettek kicsit az árnyékban.








A nap zárásaként pedig elköltöttük az ünnepi vacsorát a budapesti Dzsungel éteremben. Szépen berendezett, hangulatos hely, négy külön teremmel, óceán, szavanna, dzsungel és kalóz témában. Mi Lili kérésére a dzsungel teremben foglaltunk asztalt. Hosszas válogatás után mindenki választott a bőséges étlapról. Egyszerűen minden van, amire vágyhat az ember a legegyszerűbb rántott szelettől a bélszínen, lazacon és  struccgulyáson át a krokodil steakig. A kiszolgálás kedves és villámgyors, az adagok hatalmasak. Az előre eltervezett desszertekre senkinek nem futotta az erejéből - pedig az online étlapról már kiválasztottuk előzőleg - pukkadásig jóllaktunk. :) A fotók elég torzak, csak halvány hangulatvilágítás volt, ami nagyon jól illett a helyhez.



Apát napokkal előtte felkészítettem, hogy fotózni fogok. Már előre húzta a száját, halk "blogger..." megnyilvánulással. :D Itt rászóltam, hogy gyerünk, apa, egy morcos ábrázatot kérek!  Mire elvigyorogta magát. :D






Ollósok nemzettsége: Currys brandyvel flambírozott tigrisrák vinaigrettes zöldségekkel.


Bujkáló ormányos: bazsalikomos fetasajttal töltött karajszeletek görögsalátával és steakburgonyával. Nyamm. :)


Éhes tuareg: Parmezános csirkemell pikáns öntettel és burgonyagolyókkal. :)

Este értünk haza, mondanom sem kell, hogy nagyon fáradtan, de boldogan mosolyogva. Boldogságos születésnapot gyönyörű kincsem! :)


Dina világa a facebookon is elérhető, így biztosan nem maradsz le semmiről! :)

Valamint minden édességet, desszertet kedvelőt várunk szeretettel szintén a facebookon, a DesszertSarok csoportban!

















Megjegyzések

  1. Merre jársz Dina mostanság? Kifárasztott ez a csodás összefoglaló vagy a jól megérdemelt, nyári pihenőt töltitek? Zs.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Több oka is van, dolgozom ezerrel és kicsit besok(k)altam pár dolog miatt. Inkább csak szende nézelődő vagyok abban a pár percben, míg lógok a neten. Majd ha visszatér a derűs hangvételű ihlet, tuti újra belevetem magam. Jól esik a pici szívemnek, hogy megfordultam a buksidban! <3

      Törlés
    2. Akkor jó.... örülök, hogy minden rendben és remélem, hogy hamar újra töltöd magad blog-kedv ügyben. ;-)

      Törlés
  2. És az én hozzászólásom miért nem látszik? :( Pedig gratulálni akartam a beszámolódhoz, és nosztalgiázni a Dzsungel éttermen.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Halvány lila dunsztom sincs, Haboska! De köszike! :)) A Dzsungel nagyon jó volt, szerintem hasonló hangulatút választunk legközelebb is. :)

      Törlés

Megjegyzés küldése