Vörös bársony torta


Az év utolsó előtti napja nekem mindig különleges. Mert születésnapom van, és nem, nem azért mert különleges figyelmet óhajtanék olyankor magam körül (bár kétségtelenül jól esik), hanem mert valamiféle misztikus erővel bír. Hogy miért, magam sem tudom. Megfoghatatlan, fenséges, mégis kegyetlen, mert az idő múlását mutatja. Ugyan mi egy év a Föld bolygónak? Hát a Galaxisnak vagy az Univerzumnak? Semmi. Ám az egyén szintjén lépcsőfok. Minden egyes évvel egyre tapasztaltabbá, egyre bölcsebbé, csendesebbé, megfigyelőbbé, filozofikusabbá válik, nyitottabbá a világban élő lények és törvények megértése felé vezető úton. Mérföldkő tehát, és visszatekintve korábbi évfordulós napjaimra, látom magam felcseperedni, és a változás, amit látok, boldogsággal tölt el. Mert bár még mindig világi, heves, impulzív és kíváncsi vagyok mindenre, már rengeteg választ is begyűjtöttem, ám mivel még nem görnyedt a hátam, ezen tudás sokszorosát vagyok még képes felhalmozni. Ami jó. Az élet szép. Bonyolult, szerteágazó és gyönyörű. Most is süt a Nap. Ez a legszebb. :)



Születésnapomra tortát sütöttem. Úgy, ahogy én szeretem. Vörös bársonyt, de sokkal "európaibb" kivitelben, ahol az ízek ugyanazok, de az állag sokkal jobban idomul a mi szokásainkhoz. Vagyis könnyebb, szellősebb piskótát sütöttem hozzá, most nem azt a tömör ragacsost, ahogy az amerikaiak kedvelik.  Azért is, mert vendégek érkeztek, akik még sosem kóstolták, és valahogy úgy éreztem, ezzel a verzióval kvázi hozzászoktathatom őket, betekintést engedek az igazi felé. A következő az "igazi" lesz. Amennyiben bármely receptet lehet igazinak nevezni, most ezen ne akadjunk fent. 

Vörös bársony (könnyebb piskótával, 23 cm-es formához)

4 tojás szétválasztva (nem hűtőhideg!)
200 g cukor
200 g liszt
120 ml író
120 ml olaj
10 g holland kakaó
kb. 5 g vörös ételfesték por
vanília kivonat 
nagy csipet só
1 tasak sütőpor

Krémsajtos krém

400 g mascarpone (szobahő)
100 g teavaj (szobahő)
70 g cukor
80 g porcukor
300 ml tej
1 tasak vaníliás pudingpor


A tojásokat szétválasztjuk. A tortaforma aljára sütőpapírt simítunk, a sütőt bekapcsoljuk 180°C-ra. A fehérjéhez adva a nagy csipet sót és a cukor felét lassan hozzá adagolva masszív habot verünk (sűrű tejföl állag, nem kell kőkeményre). A sárgáját a másik adag cukorral kihabosítjuk, jöhet bele a kakaópor, festék és sütőpor. Mikor kész, hozzáöntjük az olajat és az írót, azzal is alaposan kikeverjük. Most beleszitáljuk a lisztet, összeforgatjuk, végül hozzákeverjük a habot. A tortaformába egyengetjük kissé homorúra, majd kb. 40 percig sütjük. Nem szörcsöghet a teteje, ha hozzáérünk, akkor menjen vissza kicsit. Kivéve rácsra borítjuk, pár perc múlva visszafordítjuk, a karimát körbevágjuk, a formát leemeljük, papírt lehúzzuk, és a rácson időnként megforgatva kihűtjük.

Frissítés: sokan kérdeztétek, hol lehet íróhoz jutni. Ha boltban nem is találtok, készítsetek ti magatok! Az író nem savó, hanem a vaj köpülésekor keletkező folyadék. Nem kell mást tenni, mint 2 dl állati tejszínt köpüljetek vajjá (sima túlveréskor is ez lesz, csak tovább kell verni), így lesz egy kevés valódi, finom vajatok, és kb. pont annyi írótok, amennyi a sütihez kell. :)

A krémhez a tejjel és a 70 g cukorral felfőzzük a pudingot. Kevergetve, vagy jéghideg vízbe állítva lehűtjük. Közben a vajat kihabosítjuk a porcukorral. Ha a krém kihűlt, egyáltalán nem meleg, a kihabosított vajra kanalazzuk és mellé a mascarponét is. A robotgéppel gyorsan és határozottan krémmé keverjük. Nem gyötörjük sokáig, kicsapódhat. Muszáj, hogy minden összetevő azonos hőmérsékletű legyen. 



A piskótát három lapra vágjuk, a krémmel betöltjük, miközben minden lapot leiter cukorral ecsettel áthúzunk. Ehhez vékony szirupot főzünk, vagyis 1 dl vizet 100 g cukorral felforralunk, de nem sűrítünk. Nem fogjuk mind felhasználni valószínűleg, csavaros üvegben sokáig eláll a hűtőben. A torta viszont biztos, hogy szaftosabb, puhább lesz tőle. 

Már csak szeletelni kell, és bezsebelni az elégedett hümmögéseket. :)



Dina világa a facebookon is elérhető, így biztosan nem maradsz le semmiről! :)

Valamint minden édességet, desszertet kedvelőt várunk szeretettel szintén a facebookon, a DesszertSarok csoportban!








Megjegyzések

  1. Kedves Dina!
    Isten eltessen sokaig eroben egeszsegbe, szerencseben!Sok szeretettel gratulalok szuletesnapod alkalmabol es hogy ilyen fini tortat hoztal ujra nekunk!
    Udvozlettel: ILDIKO

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon szépen köszönöm, nagyon kedves vagy! :)

      Törlés
  2. Tudod milyen régóta tervezem ezt a tortát... és lehet, hogy Veronikám ezt kapja a közelgő névnapjára?? :-) Isten éltessen sokáig még egyszer! A filozofálásodat az életről épp úgy imádtam olvasni mint ugyanezt a sütésről! <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hű, majd mindenképpen számolj be róla, hogy sikerült! :) Előre is boldog névnapot kívánok a lányzónak! :)

      Törlés
    2. Köszi és úgy lesz! :-)

      Törlés
    3. Megcsináltam muffinként és isteni lett, köszke! :-)

      Törlés
    4. Ú, ennek kimondottan örülök! :) Én köszi a visszajelzést! :)

      Törlés
  3. Dina drága, nagyon lemaradtam itt az év végi családozások közepette, de most megragadnám az alkalmat, hogy nagyon boldog szülinapot kívánjak neked!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen Haboska! :)

      Törlés
  4. Finomságos lehet :) BUÉK!

    VálaszTörlés
  5. Ez a leiter cukros athuzas nagyon jol hangzik,ezt mas tortaknal is alkalmazod,ahol relative vastag a piskota,vekony a krem? Gyonyoru ez a torta!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szofi, igen, mindig. Mivel nem sima piskótával dolgozom, hanem hideg-nehéz felverttel, ami kicsit szaftosabb, sűrűbb, egyzserűen úgy érzem jónak, ha kap egy kis leiteres áthúzást. Mindig az íznek megfelelően. És minden alkalommal 24 órával korábban van betöltve, hogy átérjenek az ízek. Citromtorához citromos, gezstenyéshez rumos, csokihoz kakaós, stb. hisz érted. Mondjuk gyümölcsöshöz frissen préselt gyümölcslé illik igazán, amit nem is mindig forralok fel. Narancsos csokishoz pl. baromi jó a friss narancslé a csoki piskótára. Teljesen más dimenzióba emeli. Mondjuk eltúlozni sem szabad, mert nem somlói a cél. :D

      Törlés

Megjegyzés küldése