Baklava


Végre nekiállhattam a Szakácsmustrának. A receptet már igen régen kinéztem magamnak, már csak idő és energia kellett a megvalósításhoz. Most Rachel Allen a főszereplő, tehát az ő receptjei közül választhattam. Nem volt könnyű, de ehhez újra és újra visszatértem, tehát kiválasztott engem. :))

Tény, hogy imádom, amikor van lehetőségem, veszek egy adagot, de lássuk be, nem filléres édesség. Pedig...na mindegy. Szóval a házi  - ahogy megszoktuk - olcsóbb és bizony sokszor finomabb. Megéri vacakolni vele. Főleg ezzel, hiszen pisztáciáááás! :D

Na szóval, EZT a receptet adaptáltam, így:

500 g pisztácia vagy mandula, vagy ezek ledarált keveréke (nálam mogyoró is van benne)
1 1/2 teáskanál fahéj (a darálékhoz keverve)

150 g vaj olvasztva
2 csomag rétes tészta (24 lap)

A sziruphoz:

3 dl víz
30 dkg cukor (kb. 35-öt ír, de nem akartam olyan dögédesre <- figyelitek? fejlődök!)
4 evőkanál méz
1 teáskanál fahéj
1 egész narancs héja (nem felezünk, minek, hova teszem a többit? :D )
1 teáskanál szegfűszeg
és ír narancsvirág vizet, de ezt elhagytam

A sütőt előmelegítjük 165°C-ra. Egy közepes méretű tepsit ecsettel kikenünk az olvasztott vajjal. Rétegezés során minden egyes lapot vajazzunk! A rétegek így néznek ki: 

6 lap tészta, 
egy nagy marék magkeverék, 
6 lap tészta, 
magkeverék, 
6 lap tészta, 
magkeverék, 
6 lap tészta. 

A tetejét is levajazzuk. Valóban éles késsel kis háromszögekre vágjuk, figyelve, hogy a legalsó rétegek is biztosan kés alá kerüljenek. Sütőbe toljuk, és 40-45 perc alatt megsütjük. Frissítést olvasd el a poszt végén! Fontos!


Sütőpapírral letakarható, ha gyorsabban pirulna, de az én tapasztalatom szerint inkább pont az a "gond", hogy nem lesz sötétebb barna a felülete. Ja, és mivel az én tepsim 22*32 centis, az éppen 2/3-a volt a tészta nagyságának, tehát én méretre vágtam, és 3 leeső részből kijött még egy réteg, így nálam magasabb, és több rétegű.

Sülés közben összeállítjuk a szirupot, azaz mindent kis lábaskába teszünk, és lassú lángon összeforraljuk. Kb. fél óra alatt kissé besűrűsödött annyira, hogy azért ne mézként folyó, de ne totál híg legyen, valahol a kettő között. Sajnos ezt pontosabban nem tudom behatárolni. 


Mikor kisült a sütemény, a szirup felét azonnal rácsorgatjuk kanállal, hát fergeteges, micsoda sistergést, zizegést produkál, és az illatok! Hú, ott örömködtünk a tepsi körül. :D

Frissítés: Hatalmas baki a receptben, hogy sütés után locsol. Ellentétben most úgy sütöttem, hogy a szirup felét sütés ELŐTT öntjük rá, másik felét sütés után. Sokkal-sokkal szaftosabb, finomabb, puhább! Ja, és így várni sem kell vele, azonnal finom! Most már tényleg olyan, mint az igazi. Bocs, Rachel. :)




Hihetetlen finom. Köszi Rachel! :))



Dina világa a facebookon is elérhető, így biztosan nem maradsz le semmiről! :)

Valamint minden édességet, desszertet kedvelőt várunk szeretettel szintén a facebookon, a DesszertSarok csoportban!



Megjegyzések

  1. Juj..........ez de ott van :) És valóban fejlődsz sugar-elhagyásban :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Juci, tényleg nagyon finom volt, imádtuk! És igen, próbálkozok kőkeményen, még ha csak 5 dekával is kevesebb. :D Ja, és képzeld már bogyóval iszom a kávét is! Haladok! :D

      Törlés
  2. Ezért megéri "bűnözni" :)

    VálaszTörlés
  3. Ezt majd lopom tőled, mert már vagy 2 éve tervezem a sütését, de nehezen szánom rá magam :) Nagyon klasszul sikerült Dina :)

    VálaszTörlés
  4. Húh, ez aztán nagyon jól néz ki! Biztos finom is! :) Viszem is a receptet! :)

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése